2011. január 7., péntek

Tejberizs Maresz módra








Csodák hatására örömömben tejberizst készítettem, mert megkívántam egy török étteremben éppen. Ahova egy barátom hívására cash flow társasjátékra érkeztem. Szóval a tepsi aljára körte befőttet terítettem, amit a Bettitől kaptam, akivel a Dalai Láma, élő közvetítése alatt ismerkedtem meg. Közben a barna rizst félig a programozott vízben megfőztem, amit Masaru Emoto hatására tettem. Aztán igazi tejjel felengedtem, amit Fóton a tejes kocsiról vettem és ezután majdnem megfőztem teljesen. Az egészet, mikor a tűzről levettem a tepsibe öntöttem csak előbb a meggylekvárt a körték közé vegyítettem. A főzött rizst tojás sárgájával folyékony cukorral kevés maradék mazsolával megkevertem. Aztán a tojás fehérjét gyorsan kemény habbá vertem és szépen lágyan a rizshez kevertem. Az egészet a tepsi tetejére öntöttem és finoman fahéjjal fűszereztem. A sütőbe kereken negyven percig sütöttem. A vendégeimnek készítettem, mert előtte nap csodák történtek velem. A Jó Isten jött hozzám egy angyal képében és megsegített szűkös helyzetemben. Az összes szeretetem és lelkem a tejberizsbe tettem, mert tudtam, hogy Albina is jön hozzám, az orosz barátnőm, akit meg a suska piacon ismertem meg és pont a születése napját velem együtt ünnepelni jött meg. Tudjátok még meg, hogy az igazság című könyvemet magyarról-oroszra épp ő most fordítja. Szereti a szavak játékát és kutatja, hogy az orosz nyelv miért hasonlít oly nagyon a magyarra? Beszélgetés közben nagyon jókat ettünk, mert volt még nekem tojáskrémet, amit a Gabitól pénz nélkül suskáért a suskapiacon vettem. Aztán a szobába mentünk és orosz lírai oldalakat nézegetünk. Észre sem vettük, hogy az idő is eljárt felettünk, mert megint éhesek lettünk és zsíros kenyeret hagymával ettünk. Mikor épp megérkezett András és annyira örültem, hogy megkínálni a finom tejberizsből hát nem elfelejtettem! A zsíros kenyeret lányos zavaromban azért megkérdeztem, de nem volt éhes az András lelkem. Jót beszélgettünk még hármasban és aztán elindultak párban, mert kiderült, hogy egymástól nem is laknak olyan távol. Mint ahogy ez a kis történet sem esik a szívemtől távol.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése